Mostmár (ezt mindig aláhúzza a szövegszerkesztő, de szerintem külön és egybe is lehet írni, más a jelentése, olyan mint a nemcsak-nem csak, majd valaki erősítsen meg egyszer) bevallhatom, hogy addig vártam, amíg az a 3 (később 1, plusz a részeg voltam Toulouseban keresőkifejezéssel idetévedők) ember is leszokott a blogom olvasásáról, aki olvasta a blogot és elkezdhetek szabadon garázdálkodni. És azért is, mert függője lettem mindenféle blogoknak és mert az van a fejemben, hogy ez nekem is menne (mutasd mit tudsz!). Sőt, azért is, mert holnap ilyenkor már merevgörcs leszek és 36 darab 10-11 éves szempár néz majd velem farkasszemet, azt remélve, hogy megtanítom nekik a János vitézt és mindenképp szeretnék beszámolni future-önmagamnak, hogy is ment ez.
Van ez a mémes cucc, ami nagyon emlékeztet a 'továbbküldöd teljesül egy vágyad' levelekre, de 30 nap alatt szépen ránevel majd a folyamatos blogolásra, továbbá terápiás jelleggel is működhet, mert ugye 30 nap múlva még elkeseredettebb csodálatosabb leszek, mint most miatta. Így tehát:
1. nap: Amit utálok magamban
A hirtelen haragom, ami 3 perc alatt szertefoszlik, de utána már mégse mondhatom, hogy 3 perce még mérges voltam, de már nem és szeressük egymást. Úgyhogy inkább tovább töröm a tányérokat/szíveket/baráti kapcsolatokat.A másik meg a végletességem, vagy inkább ennek a része a hirtelen haragom is.
Update: Elég sokat fejlődtem ezen a téren, kialakulóban van az "előbb gondolkodom, aztán beszélek" képességem, 10 esetből 2 (!!!!) alkalommal sikerül is. Nyilván ennek nincs köze köze van a legújabb, leszarom bmeg életérzésemhez.
