Azt elfelejtettem elmesélni, hogy Laurától megörököltem valami gyűjtögető hajlamot, mely némi italozás után üt ki rajtam. Így, az egyik első esténken, mikor nem kértek pénzt a tapasért, én meg a kacskaringós úton jöttem haza egészen egyszerűen fogtam és felvettem a földről egy félpár cipőt. Azóta se tudom okát, hogy miért tettem ezt. Majd ha féllábú leszek jó lesz? Mivel ezért és mert elég büdös is volt már megváltam tőle, lefényképeztem az utókornak. Valamikor elég jó kis topán lehetett, nem? (Háttérben a teraszom és a felmosórúd található)