Le vent me portera

Irigykedve hallgattam a hollandusokat, mikor mesélték, hogy hozzájuk jár a takarító. Az én kis költségvetésű mini szobámhoz sajnos nem járnak ilyen luxuscikkek. Így ha vissza akarom kapni a kauciót bizonyos időközönként ki kell nyalni a szobámat. Meg persze azért is, mert tisztaságmániám van. Mindez nem is jelentett gondot eddig. Beruháztam felmosóra, tisztítószerekre. Azonban rejtélyes módon a felmosóm rúdja eltűnt az elmúlt napokban. Vagy egy lelkes tolvaj lopta el a második emeleti teraszomról vagy pedig simán csak áttuszkolta a rácsokon és elfújta egy orkán. Így a maradék készletemmel: rongy, felmosófej, gumikesztyű, körömkefe, fogtam és kockáról kockára felnyaltam a szobát. Közben kaptam egy figyelmeztetést a postaládámba: sürgősen fizessem be a havi koleszdíjat különben mehetek innen (megyek én magamtól is, nem kell lökdösni). Ráadásul egy hatalmas eső újramosta a fissen mosott, kiteregetett ruháimat és félig bepakolt bőröndömet a teraszon. Nagyon jó magyarul cifrán káromkodni, miközben abszrakt látványt nyújthatok boxerben, pulcsiban, mezítláb, gumikesztyűben ahogy egy körömkefével sikálom a padlót.